Sziasztok.

Felhívásunkra, melyben megkértünk Titeket, ugyan írnátok nekünk pár sort, érkezett néhány iromány. Ezeket folyamatosan közzétesszük az oldalon, hogy lássátok, nem vagyunk hernyók.

Alant következik Jolika írása:

A régi időkben, mikor még a Rocközönnel közösen voltak a ´bálos találkozók, elmentem néhányra. Lehet, hogy meglepő lesz, amit most mondok, de jól éreztem magam ott. Valószínűleg senki nem emlékszik rám, mert igyekeztem feltűnésmentes maradni. Ha valaki kívülről szemlélt volna, azt láthatta volna, hogy egyedül állok, hátamat egy oszlopnak vetve. Az emberek nem így szoktak általában kinézni, ha jól érzik magukat egy társas összejövetelen, de én varázsló vagyok! A paranoiám miatt kellett az oszlop a hátam mögé, mert nem szeretném, ha hátbatámadnának. És féltem odamenni bárkihez is beszélgetni, mert feltételeztem, hogy úgyis utálnak engem, de olyan jó volt nézni az embereket. Viszont, mivel varázsló vagyok növesztettem magamnak egy másik személyiséget. Ez az egyén, ha nevezhető egyáltalán egyénnek, mert inkább csak ´fél´én, teljes mértékben a Partizánbálból táplálkozik, született, meg ilyenek. Ha és amennyiben a tudatom meghasadása tekinthető egy új lény születésének, akkor megszületett az egyik Partizánbál alatt ´fogant´ gyerek. Jolika névre hallgat. Az biztos, hogy az elmém ti ejtettétek teherbe. Azt nem tudom pontosan, hogy ki az apa, de Gábor az anya. Maradjunk annyiban, hogy az apák ti vagytok közösen, Vio és Kálmán. Ha jól megnézzük a dátumokat, Jolika már abban a borzasztó, ínséges időben született, mikor már nem volt Bál. Épp tanulnom kellett volna, de adásrészleteket és Kultrajzokat hallgattam/néztem, mert nagyon szenvedtem nélkületek. És egy elborult pillanatomban felcsendült Kálmán hangja, és belémhasított egy érzés: Jolika leszek! Ezen irányú elhatározásom hamarosan tettekbe fordult, és mikor beléptem a Hotel´ végtelen világába, már mint Jolika kezdtem meg tevékenykedésem. Azt hiszem, hogy mindenképpen pozitívumként kell értékelnem a második személyiségem megjelenését. Nagyon jókat szoktunk beszélgetni. :) Köszönöm őt nektek! Azt hiszem, míg világ a világ, és mi a világon vagyok, veletek leszünk!
"A Végtelenbe és tovább!" Igaz ugyan, hogy ez Disney klasszikus, és nem is szeretem, de ide illik...
Szeretettel ölel titeket:
Jolika

Köszönjük Jolikának, várjuk a további élménybeszámolókat, fiktív sztorikat, mindent, ami a műsorral, vagy velünk kapcsolatos, és megosztanátok másokkal - ez a honlap a Tiétek is.
Ide lehet karcolgatni: hotelvegtelen@radioq.hu