Az sms a modern rádiós benzine. Persze vannak Dízellel menő műsorvezetők, nekik nem fontos ez, de nekünk igen, és életünk (adás)napjainak így válnak fontos szereplőivé az általatok küldött üzenetek.

Aki már küldött nekünk sms-t, az pontosan tudja, hogy egyrészt ha beolvasásra kerül az üzenet, az nagyon jó érzés, másrészt viszont kicsit mintha nem stimmelne valami. Ez valószínűleg azért van, mert vindikáljuk magunknak a jogot, hogy a kapott szöveget megváltoztassuk, kizárólag dramaturgiai okokból, a műsor érdekében. Így lesz a „szar a műsor”-ból „király a műsor”, az „undorítóak vagytok”-ból a „mi volt az előző szám címe”, a „Zolinak üzenem, hogy szeretem”-ből „Mg-nek / Viónak üzenem, hogy szeretem és megtennék bármit érte”. Ezekből az apró változtatásokból sosem volt problémája senkinek, ez is azt jelzi, hogy bizony, jól tesszük, ha kicsit módosítunk.

Az adás alatt küldött esemesek felolvasása sem csak úgy, véletlenszerűen történik. Zene alatt kinyomtatjuk a beérkezett üziket, és pöffeszkedve, hangoskodva kivonulunk a folyosóra, hogy megbeszéljük, mi hogy kerül beolvasásra. Mg a szigorú katonás népnevelés híve, ezért csukott szemmel lehúzza az üzenetek tizedét, mondván, nehogymár mindent beolvassunk, amit küldenek. (Ilyenkor egyébként a jellegzetes „Mg-nevetést” hallatja. Sokszor adás közben, ha azt halljátok, hogy valamin nevet, de nem hangzott el előtte semmi vicces, akkor éppen az sms-ek közül törölt egyet. Ha a nevetés előtti 2-3 percben küldtél valamit, alighanem épp a Tiedet semmisítette meg.). Ha megvannak a beolvasandók, lazán, tenyérbemászó-rapperes mozgással visszavonulunk a mikrofonok mögé, azonnal leállítjuk az éppen szóló zenét, és folytatjuk a műsort, az üzeneteitekkel.

Régebben volt nekünk egy forródrótunk, ha még emlékeztek rá, a magyar mainstream sajtó is hatalmas terjedelemben foglalkozott vele. Ez ma már nem üzemel, de egy szép külön fejezet volt az is, életünk napjaiban; amikor ment, minden este otthon, a közös albérletben (Bp., Kottáner Ilona tér 2.) egy szokásos esti program volt a beérkező üzenetek elolvasása, felolvasása, rendszerezése, megválaszolgatása. Ennek akkor lett vége, amikor Kálmán a már tekintélyesre hízott címlistában szereplő hallgatókat elkezdte obszcén esemesekkel bombázni, Vió és Mg nevében.

Más a helyzet a nem adásba szánt, mégis minket célzó, személyesen nekünk szóló rajongó-mailokkal. (Illetve, manapság a mailok helyét átvette a facebookon keresztül írt mondandó.) Ezeket párnánk alatt őrizgetjük, és kitűzzük annak a szobának a falára, amely szoba a hallgató lányok fényképeivel van kiplakátolva.
Ehhez kapcsolódik, hogy a rádiósok rendelkeznek egy úgynevezett hetedik érzékkel is, ennek kapcsán megérezzük, ha valaki levelet akar írni nekünk a közeljövőben, és ezt megelőzendő, ilyenkor mi írunk neki előtte. Szóval, ha kaptok tőlünk valamit, akkor az azért van, mert a jövőben majd akartok nekünk írni valamit.