Az előző értekezés az étkezésről szólt, nézzük most a másik szintén nagyon fontos tevékenységet, mely jótékonyan hat anyagcserénkre, az ivást.
A köznyelv az ivást általában a mámorító alkoholos oldatok kritikátlan és folyamatos fogyasztásaként definiálja, pedig nem az. Nagyon is fontos tevékenység, bizony, mert ivás nélkül nem tudunk tovább enni, akkor viszont éhen halunk, ami egy eléggé hosszadalmas és macerás módja az állapotváltásnak - senkinek nem ajánljuk.
Hagyományosan az emberek vizet isznak, mert abból sok van a mi féltekénken, de ez a szokás már kezd kimenni a divatból. Ha ízetlen szarra vágyik a ma embere, akkor ún. ásványvizet vagy forrásvizet fogyaszt, ami ugyanolyan, mint ami a csapból folyik, csak palackozva van, és nagyságrendekkel drágább. Egy részükbe szén-dioxidot préselnek bele, amitől mentolos cukor után leválik a szájpadlásunk, illetve olyanokat lehet büfögni, hogy a vaddisznó levágná a vigyázzmenetet utána. Csak nagyon erős gyomrú hallgatóknak ajánljuk ezeket a folyadékokat, mert megviseli az emberi szervezetet mindőjük.
Népszerűbb innivalók a sör meg a bor meg a tea. Utóbbi hátránya, hogy abszolút nem lehet tőle berúgni, és a gátlásokat sem oldja, viszont szét tudja égetni a szánkat, ami rút látvány és fertelmes érzés.
A sör specialitása, hogy gyakorlatilag korlátlanul fogyasztható, mert már a szájüregben megmelegszik és vizeletté alakul, ezek után akadálytalanul halad át a testen és speciális tudatmódosítóként eléri az emberi agyban azt, hogy úgy érezzük, mindenhova, bárhol és bármikor odapisilhetünk. A sör nem egy társasági ital, leginkább duhajkodáshoz ajánlott, duhaj korban.
A bornak két fajtája ismert. Van a száraz bor, ami azt jelenti, hogy olyan savanyú, mint az ecet, és felfoghatatlan, hogy lehet meginni, illetve van az édes bor, ami már ihatóbb, de a rutinos ecetivók között hamar rossz hírbe kerülünk, ha egy portugál mazsolabort szopogatva rójuk az utcákat velük. A savanyú borokat is ihatóvá lehet tenni, ha sok málnaszörpöt töltünk hozzá.
A tömény alkoholos szeszeket nem taglalnám, nincs italjellegük, de koktélokhoz és keverékekhez ajánlhatóak.
Két recept azoknak, akik igényesek arra, mit vedelnek. Ezek is beváltak nálunk, nyugodtan ajánlhatom őket.
Nyári párologtató koktél:
1 liter tejet összekeverünk fél liter szénsavas ásványvízzel, beledobunk egy húsleveskockát, fél liter felforralt és 60 fokra lehűtött búzasört, 3 jégkockát. Az egészet leturmixoljuk és bádogbögrében szervírozzuk.
Gondűző agyhalál-koktél:
1 dl vodka, 1 dl rum, 1 dl gin, 1 dl tequila, 1 dl tojáslikőr, 6 dianás cukor - az egész egy liter borban elkeverve. Díszítésként parafadugót reszelünk a tetejére.
Hát, ennyit az italokról.